nemesít. nem tesz boldoggá. kell. pénzt hoz. leköti a felesleges energiáidat.

-vállaló

annyit töltöm ezzel az időm, amennyit alszom. regenerálódás, majd újraelhasználás, vagy felhasználás. olyan napom, amikor nem ezzel töltöm az időm fiatalon kevés, idősödve egyre több lesz. van ráció mögötte: az idősödést a munkaadó exponenciálian növekvő nyűgként él meg, a fiatal meg erejeteljében húzza csak az igát/lapátolja a szart/kapálja a földet. ezzel nincs is bajom: nemesít. önállóságot ad(hat), de mindenképp arra sarkall. de nincs teteje a spirálnak, a végtelenbe nyúlik fel. és minél tovább nyúlok, minél többet csinálom (sokszor magamra sem figyelve), nekik annál jobb, több, szebb lesz. miből is?

miért fogjon vissza ebben az önostorozásban, túlhajszolásban? hisz’ nem érdeke a cégnek. ebben a folyamatosan fenntartott, mesterségesen duzzasztott válsághelyzetben pedig felmerült, hogy sokak elveszítették a munkájukat, és egyik napról a másikra bevétel nélkül maradtak. emelés emiatt szóba sem jöhet, hiszen válság van, amely a céget is mélyen érinti financiálisan.

és most amúgyis egy projekt közepén vagyunk! ha magunk mögött tudjuk, akkor nyugodtan le tudunk ülni beszélni ezekről. ilyen pillanat sosem lesz, hiszen egy dinamikusan (robbanásszerűen) növekvő vállalatban a közepes káosz váltja a közepesen-magas káoszt egymás utánjában. a járvány extraként egy ködfátylat húzott még a közepes káoszra. szerencsés esetben három-négy hét békés vizeken tengődés becsúszhat.

a kötöttségei ellenére ott van a pro: állandó rendszeres bevétel.