esetleg és kapcsolat a címben? vagy inkább majd? vagy de…?

egy szónak is száz a vége, el kell kezdeni! (egy szónak hogy’ lehet száz vége? vagy t’án hablatyolni kezd egyetlen szó kimondása helyett?)

álmodozom, merengek, mégis hogyan lehetne másképp, mit tehetnék az ügy érdekében, hogyan tegyem azt; használjak eszközt? milyen eszközt? hogyan kell használnom? egyedül képes vagyok abszolválni vagy kell segítség? ki tud segíteni? hogyan tud segíteni? hogyan viszonzom?

mit rontottam el tegnap? kit bántottam meg? mivel bántottam meg? ki kell engesztelnem? ki akarom engesztelni? ki fogom engesztelni? hogyan engesztelem ki? hogyan leszek jobb holnap?

mit tettem ma magamért? mit tanultam? miért keltem fel? mivel lettem több? mit kezdek ezzel? hogyan kezdek ezzel bármit? miről is van szó?

a döntés előszobáját ilyen általános kérdésekkel tapétázták ki, félkövér Consolas betűtípussal szedve.

jó-jó, de akkor mi lesz?

honnan ez a versenyfutás az idővel? minden késik, halasztják, tolódik, felfüggesztésre kerül, mert nincs idő. egyre rövidüljön az átfutási idő, legyen minden olcsóbb, jobb, szebb, kompaktabb, gyorsabb, kisebb; de másban nagyobb; és mindezt most és azonnal. ja, nem, tegnapra.

ha valamit nem lehet gondolkodás, és esetleg kommunikáció nélkül, hát csinálni. gyere be a lakásomba, de ne keresztezd az előszobát!

(persze, földszint esetén törd be az ablakot a nagyszobában, emeletek esetén egy létra segíthet valameddig elérni az ablakot, és ha túl magasan laksz,)

azt hogy’ csináljam?