ébredéskor érezte, hogy valami más; mint kit fejbevertek. kábán tápászkodik ágyából, monoton ődöng a megálló felé, helyet keres a szerelvényen, mélyen el-elbóbiskol. nem kér zenéből, nem kér emberből, nem epeked társaságba. szokásos sárgörgetés várja, ma is egy árnyalattal feljebb vele; dagaszd, mit lehet csak! koncentrációképessége tiszavirág-élethosszal ér fel; csinálni kell, de ma nem megy. belemélyedni valamibe a pokol kikövezett útján való végigpillantásával, s vetített érdek- és értelmetlenségbe taszítja gondolatai javát; annyira leszarom. virtuálba ugrik ki tízperc-félóránként; ma még történni sem akar semmi. fejetlenség merre néz, felesleges emésztésbe lép, érzi a többiek lomhaságát és bojdultságát; itt vagyok, de most nem akarok sehol sem. felhők felett süt a Nap – így – de ma erről nem szerzett bizonyságot.