meggyűrűzte tubicáját; összejöttek; együtt vannak; járnak; jön a gyerek; összeköltöztek; házat vettek; lakberendeznek; nyaralnak…blablabla. mintha a pandémiát követően még jobban belehúzott volna mindenki, vagy csak ebben a korosztályban mozgok, ahol ez dívik.

choose a life!

magánélet

/             \

/                    \

/                           \

karrier — — — párkapcsolat

egyet tökélyre lehet csiszolni, és legfeljebb kettőt lehet választani.

évezredek óta ismert a párkapcsolat. találsz egy társat, együtt vagytok, közösséget alkottok, utódot nemzetek – így lesznek nemzetek – és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. tradicionális életút, sok boldosággal, búval-bánattal, s mivel sokan űzik, könnyű minta mondhatni. tehermegosztás, egymásra támaszkodás – könnyebbséget hordoz a szürke mindennapokban. ki hozza el a gyereket az oviból…? azt hittem, te.

rövidebb történelmi múltra tekint vissza a karrierizmus életútja. választasz (vagy választ téged) egy szakterületet – az információmennyiség növekedésével a tortaszelethez hasonlóan a csúcshoz egyre közelebbi kis apró morzsát – melyben szaktekintély, “név” leszel. elismerések, munkalehetőségek, vállveregetések, plecsnik, előadások, ismeretterjesztés, továbbképzések, lépkedés a ranglétrán, pénz, autó, lakás. kiégés, visszaváltás eggyel vagy kettővel – netán páli fordulat – és folytatás. cégvezetőből lett hobbikertész.

magánélet. a képzelet határtalan, pontosabban a képzelet korlátai kerítik kordába, hogy mi-merre-mennyi. nulladik: önmagadon belül vagy kívül a hangsúly? utazás, világlátás, kultúrák és emberek megismerése, zene, barkácsolás, ezermesterkedés, nyelvtanulás, művészet, vallás, emberek segítése és támogatása, közösségért lenni és tenni…

jó érzés, ha az egyik megy, netán jól megy. nem vagyok hasztalan, érek valamit. mi van, ha mind dugába dől? válság. létezés, semmi több. és ez miért nem elég…? menekülés(i kísérlet) másba (tárgy, ember…). szerencsére nem vagyunk egyformák, így mindenkinek más a feladata, teendője, dolga, bár ezt kevesen realizálják a kényszeredett központi egyenlősítési kísérletek közepette: van feleséged? van barátnőd? miért nincs? miért kellene legyen? mert neked, neki, nektek van? mert ez egy felsőbb kimondott/kimondatlan “elvárás”? mert ez “az élet értelme”, hogy nő, utódok, ház, autó, nyaralás [ismétlés személyre szabott mennyiségben], majd koporsó?

kibaszott nyomasztó.

semmit sem értek, de lehet, hogy így a jó.