egy nagy közlekedési csomópont egyik megállójában állva egy harmincas közepi, 185 magas, átlagos, nem sportos testalkatú, szürke kötött pulóverbe és farmerbe öltözött – leginkább állatként egy fókára hasonlító – fazon lép oda hozzám:

kérdezhetek valamit?

kis várakozással igeneltem.

arca felé gesztikulálva két kezével: szerinted csúnya vagyok?

nem. mi számít csúnyának?

hát például Matolcsy Györgynél szebb vagyok?

mi a szép?

ő kancsal.

igen, az valóban nem szépnek mondott tulajdonság.

lejönnél velem egy szórakozóhelyre? kifizetem a belépődet is, meg minden.

nem, most nem alkalmas. de gyere, itt a villamos, ami odavisz!

áhh, még bátorságot kell gyűjtenem.