Címke: emberek
-
Ikarosz bukása (részletek)
EMBER ÉS TRANSZPARENCIA […] Persze az emberek maguk is szeretnének kitörni tárgyiságuk zárt burkából. Énekelnek, táncolnak, verseket írnak, megpróbálják „ki”-fejezni magukat. Hogy „látva lássák” őket. Keresik a társat, aki előtt megnyílhatnak, akinek „kiönthetik szívüket”, vagyis igazi, belső valójukat, lényüket, akivel nem, tárgyként, hanem emberként beszélhetnek, ahol a szó, a tekintet „lélektől lélekig” hat. 19 19 …
-
arccserék
törekszem őrszemet tartani saját változásaimon, melyek a szándékos, verbalizált vagy elgondolt, tehát valamilyen formában valóságba toluló jelenségeken túl léteznek (és arra hatásuk van): eddig ment, most nem. eddig nem ment, most igen. és ezért akaratlagosan, szándékoltan, tevőlegesen nem mozdultam. csak változott. múlt hetekben többször történt, hol napokig, hol percekre – időbeli behatárolás nehézségei – hogy…
-
sziszifusz köve
Sokszor hosszan csak görgettem a feed-em, remélve, hogy majd jön valami érdekes, valami lenyűgöző, valami elragadó, legalábbis ami a figyelmem illeti néhány perc erejéig, de ilyen hosszú távlatokat évek óta nem kínál, legfeljebb másodperceket kér és azt viszont hosszan, újra és újra, kettő-három tikk-takk. Kovács Istvánt érdekli egy esemény, Horváth Rozi ott lesz egy eseményen,…
-
polgárnak lenni annyi, mint…
…tudatállapot, ami kiterjed az élet minden területére, a személyiség mélyrétegéből fakadó attitűd. …nagyvonalúnak, megértőnek, elfogadónak, befogadónak lenni azzal, akit gyűlölök, aki semleges, és akit szeretek. …egyként, egyénként megállni kétlábon, és keresni a közösséget, hogy valami többet, többen létrehozhassunk. …képesnek lenni lemondani dolgokról, vitákról, helyzetekről, alább adni az egyéni jelentőséget a közért, vagy csak másért. …jelen…
-
szálkás szem
félreértenek. oly’ gyakorisággal, hogy e gerendaméretű jelenség némileg bizergálja a szemgolyómat. pár napja egy barátom azt osztotta meg, hogy azzal a jelzővel illette egy közös barátunk, hogy fura. kaptam-e már meg ezt? legyintettem, számtalanszor, valójában mindannyian furák vagyunk, egyénileg eltérő formában, eseményekben, kapcsolatokban megnyilvánulva, sokszor ismétlődően. a világképemen kívül áll a másik viselkedése, és igazából…
-
tavaszi szellő
felszabadultságot érzek, amerre lépek. egy kicsit oldottabbak az emberek, közvetlenebbek, előzékenyebbek, kedvesebbek (vagy kevésbé bunkók, nézőpont és koordinátarendszer kérdése) talán, végre, észreveszik, hogy ott a másik. talán valamelyest halkabb és kevesebb a kurvaanyád kifejezés hangjában kulmináló nagykörúti segélykiáltás és elnyomott frusztrációmennyiség, az egyébként is ritmikusan dübörgő neurotikus delíriumhullámban, melyet a korszellem hordoz átfogóan. ezúttal csináljuk…
-
kommnyalánkságok
érdekes elmetornának tartom megállapítani utólag – akár első, akár sokadik találkozás esetén – hogy a másik fél, felek miről nem beszéltek: témakerülés. elmetornán belüli játék, hogy ráérzek-e találkozás alatt erre, és tudomásul veszem – meghagyva, hogy még bejöhet – netán behozom kérdés formájában. mondok egy példát. rendszeresen részt veszek egy eseményen, majd különösebb jelzés nélkül…
-
random arc 28
lélekmelengető márciusi vasárnap délután a közeli bevásárlókomplexum előtti járdán egy kapucnis, cipzárral osztott, és annak két partján mellmagasságban “TRAN” és “QUIL” szótagok cirádás betűkkel felvarrva, alatta népi indás motívumokkal felpulóverezett, középkorú, alacsony, zömök nő felveszi a telefonját tizenöt méterre szemből sétálva, kihangosítja, és beleszól emelt, ideges, számonkérő hangszínen: > mi a faszért nem veszed fel…
-
nem az én problémám
szocialista mammutvállalat benyomását korunkban is áporodott szagként, helyiségenként-részenként-egyénenként árasztó nagyvállalat egyik irodaépületének földszintjén állok a büfé előtt. pár perc rendezgetés és pakolás után odajön megkérdezni a hölgy, mit kérek. – egy hosszúkávét tejjel. odamegy a géphez, benyomja a gombot, kakofon recsegéssel lesz aprólék néhány száz kávébab. visszajön közben. – négyszázhúsz lesz. – kártyával fizetek. –…
-
random arc 27
külső kerület forgalmas csomópontja mellett található, pincében berendezett expressz bolt önkiszolgáló pénztárjánál állok egy üveg borral. jóváhagyást vár egy helyi dolgozótól, hogy életkorom alapján valóban megvásárolhatom-e. az utolsó napja az évnek, sehol egy elérhető dolgozó, a kasszásoknál sorok és csendben pittyegnek. egy bolti egyenruhás pár feltűnik beszélgetve három polcsornyi távolságra. odafordulok és nézem őket messziről.…