Címke: emberek
-
falak & mások
ülök és nézem a falakat. az ártablókat a falakon, amelyek egymáshoz képest aszimmetrikus távolságra vannak felrakva. vagy a megkopott lakkozású pultfelületre pacsmagolt festékfoltokat, ahol az is lekopott. vagy a függönyöket, amik tizenötcentivel hosszabbak, így folyamatos portörlőként is funkcionálnak. vagy a lerakódott gipszkartonporban bővelkedő fogast és akasztóit. vagy a helyenként erősen málló, hiányos, ütött-kopott festését a…
-
van egy ötletem!
szeretnénk valamit, sőt, lehetőleg mindent! pénzünk kevés van, azt felelőtlenül szórjuk, amitől kétségbeesünk, és még kevesebbet költünk, szóval olcsón kellene megoldani, lehetőleg ingyen. és legyen jó minőség! ötletemberek vezette hely halálra ítélt: elszakadva teljesen a gyakorlati valóság síkjától szállnak lámpagyúlásról-lámpagyúlásra, pont, ahogy a legyek. utánam a vízözön! vagyis nincsenek alapozott pillérek, tervek, csak néha összetettebb…
-
késtél tán?
-tudod, én azt gondolom, nem róhatom fel neki, hogy ezúttal ő késett a találkozónkról két percet, mert az elmúlt tíz alkalommal én késtem félórákat, és ezt az utolsó pillanatban kommunikáltam. -szerintem meg említheted. nem rónám fel, azt indokolatlannak tartom két perc esetén, viszont ha magadhoz viszonyítasz – ami érthető – akkor valójában elszakadunk az ideától,…
-
szívességek hálójában
ha egy országnak nincs identitása, személyenként úgy jelenik meg, hogy nem húzzák meg határaikat. kölcsönadod a láncfűrészt? múltkor odaadtam a sövényvágót. eszkalálódhat értékesebb, jelentősebb tárgyak, szolgálatok, segítségek irányába, és akkor már valójában késő: az elsőnél kell precedenst teremteni, és nem-et mondani. a számító elme e tekintetben félrevezet, úgyis kreál valamilyen magyarázatot, lehetséges jövőbeli eseményt, lehetőséget,…
-
sensing generation
most az érzések feltörnek évtizedes, talán évszázados elnyomatásukból, rajtunk, embereken keresztül. tisztában vagyok vele, hogy régebben is felszínre törtek, de valamiko a huszadik század közepén magokkal együtt felszántottuk az érzések táptalaját. szüleim nem érezhettek, persze éreztek, és mindegyikre előforduló esetre ráült egy pót- vagy kényszercselekvés (személyisége válogatja, mennyi és milyen), esetleg beégett mondatot hány fel…
-
random arc 30
tikkadt nyárdélutánon háromsávos út egyik oldalán sétálok, mögöttem pár méterrel egy férfi, előttem húszméterrel egy töpörödött nő túrja a kukát. elindulok a másik oldalra, a férfi is és előre kiabál: mire a nő, rekedt, károgó, rikoltozó hangon: kiabálva a férfi: teljesen higgadt, emelt, közlő hangon a nő:
-
szerepek
két lehetőség van: statiszta vagy főszereplő. ezek közt a váltás akár pillanatról-pillanatra folyamatosan, és hosszabb időléptékben is történhet. life improvises. sokszor fordult elő, hogy számomra nem, vagy nagyon nehezen értelmezhető (esetenként saját narratívába helyezhető) élethelyzeteket éltem meg egy vagy több emberrel. legyen szó akár számomra jó, szép, kellemes, előnyösről vagy ellenkezőjéről, egyszerűen az az érzésem…
-
random arc 29
nézőpontok. két nő jött szembe egymás mellett egy szűk utcarészen esernyővel, ahol úgy lehet zavartalan továbbhaladni egymás mellett, hogy egyikük behúzódik a másik mögé, vagy a falhoz lapulok. kerestem a szemkontaktust a hozzám közelebb esővel, teljesen kifagyva bámult előre valamire még közvetlen előttem is. megálltam külső vállam a falhoz közelítve: a belsőt lendületéből elsodorta, figyelme…
-
lét ellentmondások
vannak ezek a sztereotíp kasztok, vagyis embercsoportok. ma, amikor mindannyian termékek reklámfelületei vagyunk – telefonod hátlapján óriási csonkított alma, cipődön egy nagy fehér pipa, pólódon három ferde sáv, sötöbö – igazából a szokásokat, életmódot, érdeklődést, viseletet, hitet, stílust összelegózzuk. utánozzuk a másikat, miközben kínosan el akarunk különbözni egymástól – mi mind egyéniségek vagyunk! van például…
-
ülök a metrón
Egyszerre láttam összességében és részleteiben, lényegében és lényegtelenségeiben, szomorú és örömteli, sekélyes és mély időtlenségében minden barátságom tovasuhanni. Képtelenség! A százhúsztonnás földalatti fehér kígyó épp kigyorsított egy állomásról és lejtőre állt: a következő egy mélyállomás. Újra és újra nyitottan, teljes lelkesedéssel, gyermeki naivitással beleállok a következőbe, csinálom és nemcsinálom, ami csinál engem, belőlem jön. Volt,…
Aroff 