rettenetes érzékelnem, hogy mennyire ~éhes vagyok. felvenni a ritmusát a bőségnek szelektálást igényel, amikor lecsökken – napra, hétre, hónapra – akkor csak bambulok magam elé, hogy most mégis mivan, az élet máshol van…? ~ültté válok könnyen, felesleges, semmiben gyökeredző, sehova nem tartó önostorozó kérdések csokra csapódik a koponyám jobb feléről a balra, mint mit rontottam el? ennyi volt? c’est la vie, néha bizony lapos, érdektelen, unalmas, eseménytelen, ingerszegény.