~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

fájdalmat, mert belém rúgtál;
bántást, mert kinevettél megértéskor;
kíváncsiságot, hogy mit dob a holnap;
reményt, hogy lesz ez még így se;
ellentmondást, hogy ésszerűséget kérnek érzelmekben;
dühöt, amiért nem láttam gerendám szálkádtól;
haragot, mert hallgattam, mikor szólnom kellene;
megvetést, hogy ezt még hányszor követem el;
szeretetet, mert átlátok szitákon mélyre;
feszélyezettséget, hogy nem teszek meg mindent;
szorongást, hogy már késő;
félelmet, hogy minden elmúlik akár most;
aggódást, hogy veled mi lesz;
megnyugvást, mert minden rendben van;
kiüresedettséget, mert sokat beszéltem, de keveset mondtam;
megkönnyebbültséget, hogy kimondtam;
felszabadultságot, hogy elmondtam;
igazságtalanságot, mert mindez csekély hatással van;
csalódottságot, hogy ez mily’ megváltoztathatatlan;
értetlenséget, mert változatlanul csináljuk;
érzetlenséget, hogy nem veszem észre a másikat;
érdektelenséget, mert nem vesz észre a másik;
egyensúlyt, mert nagyképben ez egy hullámfodor;
tiszteletet, amiért bölcsen döntöttem;
örömöt, hogy vagy;
szerelmet, mely hajt;
melankóliát, hogy velejében rothad az egész;
kesert, mert beleharaptam magházába;
szomorúságot, hogy ezt az ízt nem felejtem;
magányt, hogy nem vagy itt mellettem.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~