legnagyobb fájdalmat a legkisebb, szinte láthatatlan sebek keltik. tapasztaltnak hiszem magam, és az amúgy kiszáradt (tehát rugalmasságát vesztett) bőrömre nem húzok kesztyűt, kijelentvén, majd figyelek. de a munka folyamataiban olyan egészen apró jelzéseket, mint egy papírív élének vágása, vagy egy más, hasonlóan vékony él elsuhanása érintve a bőröm nem kerül feldolgozásra. nem így az utóhatása: leggyakrabban használt, és minden hatásnak kitett helyen szerzett sérülés erős jelzést indukál: víz forró, savas gyümölcs leve, durva felület újra felsérti. eddig fel sem tűnt, milyen fontos ez a két négyzetmilliméteres részem.
Hozzászólás