-
verbalitás határai 2
a napokban volt egy olyan komplex álmom, melynek rengeteg – nem minden – részletére emlékeztem ébredés után. a túlnyomóan ésszerűen felépülő világunkkal ellentétben rengeteg olyan gépezet, építmény, jelenség, cselekmény volt, melyek a fejemben visszajátszhatók, újra megnézhetők – minden emlékezéssel egyre kevesebb – de leírni, elmondani egyszerűen embert próbáló kihívás: egyetlen jelenet díszletének a taglalása kitenne…
-
ki-mit hoz
te mit hozol kia boltbóla másikból, magadbóla lehetőségbőlaz életből? azt, amire szükséged van,vagy ami mások szerint kell?azt, amit bevittél,vagy amit más bevitt?a minimum megúszást,vagy az optimálist?
-
nagy pillanatok
“vannak nagy pillanataim“ adott a közszájonforgó kijelentés. ez nem más, mint amikor nem én csinálom vagy mondom, hanem rajtam keresztül történik velem. ha utánozni, vagy újrakonstruálni akarod, ha sikerül is, csúfosan bukni fogsz. ez a maga idejében, nemében, jellegében, kivitelében egyedi és megismételhetetlen. tedd hagyd egybefüggő ~ká magad, és minden rendben.
-
verbalitás határai
azzal, hogy mesterségesen (kényszerűen?) létrehoztuk a nyelveket, és kivétel nélkül (?) mindegyikben felosztottuk az időt (múlt-jelen-jövő) a saját felfogásunkat korlátoztuk és tereltük egy “ésszerű” (legalábbis megfogalmazható) mederbe. múltat visszasírunk, jövőtől rettegünk; előbbi távolodva egyre szebb, ideálishoz közelítő, utólag boldoggá gőzölt képzetté alakul át sokszori felelevenítés révén; utóbbi pedig kies űrként áll szemben előző élményeivel, tapasztalásaival,…
-
mi az?
ha alig vagy nincs, foggal-körömmel elveszed és fösvénykedsz,ha dúskálsz, akkor mindenki még adna belőle.
-
trauma
valami, ami sehogyan sem illeszthető a rugalmas énképedbe, mert mint forró olaj a vizet, úgy veti vissza magáról szublimálva. azért a víz az úr, s a felületi feszültséget meghágván a forró arany hetykén ugrik szana a tér minden irányába, sérülést okozva élőszövetben. fáj. s józan pillanatban érzelmileg integrálod, hogy mindez nem szükséges, nem a tied,…
-
válasz mindenre
fizetős parkolók esetén általában megközelíthetőségek irányából hétszegmenses számokkal jelzik a szabad helyek számát. így sétáltam, és már bő százméterről nyugtáztam az értéket: 41. közelítve lépésről lépésre mormoltam, hogy ez nem lehet, mert a válasz mindenre…. …. …. …. ….. …… …….. ………. 42, ahogy azt majdnem áthaladva alatta épp’ időben tudatta.
-
légy felnőtt, 2. lecke
azt csináld, amit mondasz; azt mondd, amit csinálsz. narráció tízből kilencszer felesleges: csináld.
-
2024829. nap
Kellemesen ébredtem. A lenvászon nadrágom nem száradt meg, pedig azt szerettem volna felvenni – ma is rohadt meleg van. Elővettem helyette a friss fehéret. Lustácskán ment az edzés, de a szokásos körök lementek, és hozzáadtam egy újat. Reggeli és tízórai összeszedését követően cipő, ajtó, zár. Villamos pontban – elképesztő ritkán késik, viszont olyankor nem jött…
-
bumeráng
őszi kezdetre kitűztem egy hosszabb tanulmány út kezdetét. a jelentkezési határidő hónapokkal a lámpa kigyulladását megelőzően lezárult, míg a pótjelentkezésig még hónapok álltak köztünk. A Naphoz közeledve megsűrűsödött a teret kitöltő anyag, emelkedett a hőmérséklet másfél fokkal. elkezdtem a folyamatot, majd előrehaladott állapotban – szükséges dokumentumok távollétében – szüneteltettem aznapra, másnapra, […] nem adtam be.…
-
Feliratkozás
Feliratkozva
Already have a WordPress.com account? Log in now.
Aroff 