Aroff

…és takaros kis esőfelhők lebegnek csak a szemem előtt, nem látok, nem hallok. túl sok minden. két műhely élete százötven járművel, benne jelenleg három visszahívási projekttel és 7+12 munkatárssal, ebből hét nagyjából két óránként inputra vár és félóránként (új esetén negyedóránként) totál random és szükségtelen kérdése van, a további tizenkettőből négy-öt telefonál input miatt, kommunikáció…

bíztatnak rendre, hogy jól döntöttem. lehet, pont amennyire az, hogy nem. nincs ember, aki ezt most képes megítélni. a napok, órák többsége nem élvezetes számomra hónapok óta. sokáig elsöprő mértékben az volt. aztán apránként elkezdett változni a tendencia. megtettem-e mindent? hogy européer módon, mindkét félnek előnyös, békés módon rendezzük, igen. többször átmentem a határaimon is,…

nem tudsz ellene tenni: olyan, amilyen. persze ma már más kontinensre költözni sem egy megugorhatatlan kihívás, ha nem tetszik az aktuális. ugyanakkor nem robotok, hanem biorobotok vagyunk, van hatása a hangulatra. na és a hangulatnak az időjárásra? számtalan, ilyen-olyan okból emlékezetes esemény alkalmával külön kiterjed a figyelmem arra, hogy milyen idő volt aznap. egészen reggeltől…

valami a nyaralás utolsó napján változott meg féléve. nem történt semmi olyan, mi hírértékű lenne az esszenciális életviteli apróságokon túl, mégis, már néhány napra rá máshogyan viszonyultam a kinti környezethez. emberekhez, helyzetekhez, szerepekhez, munkához, jövőhöz. megkérdőjelezés, kételkedés, kiüresedés, monotonitás, elvárások alulmúlása, telítődés, csúcspont, majd regresszió. a visszaeső szakasz január elejére viszonylag megállapodott néhány rugalmas irányelv…

vannak a választható klisék, mint sport-, munka-, művészkarrier, mára már nem szignifikánsan, de vallás (szerzetes, pap, etc), család. meg a resztli. nyolcéves koromtól úszom, rövidebb-hosszabb megszakításokkal. valamikor tizenkettő körül felmerült, hogy versenyszerűen csináljam, tizenöt körül meg a triatlon jött szembe egy meleg kézfogás erejéig, búcsúzólag. megnyertem a kettő közt ilyen-olyan, sehol sem jegyzett házi versenyeket,…

felmondtam. a mondatokat gyorsan, de megszólalási lehetőséget biztosítva dobtam be egy aznapi teendő elmormolása után. arcán és arcomon minden izom mozdulatlanná dermedt, három másodpercig farkasszemet néztünk, neki meg tikkelni kezdett közben a jobb szeme alatt egy aprócska izom. hű, ez most komoly. heveny befordulást és kétséget éreztem a nap hátralévő részében. hetek óta felszegem állam,…