Kategória: szövegelés
-
számolj el tízig
egy: megérett a meggy kiömlött a magma, és hetes erősségű földrengéssel megváltozott valami. tombolnak a hormonok sivatagi homokviharként, vérrel és tűzzel telnek az ágyékok, testnedvek elegye kevereg émelyítően az éterben, bibéről bibére száll a méhecske; dugna mindent, min lyuk van vagy azt lehet rá hajtani. küldi le egymás után a töményeket, mert az a dzsukel…
-
schrödinger telefonja
upsz, majd zsupsz, és közelebb került a sárgolyó középpontjához. de kérem, nekem van védőfóliám és tokom, nem lehet baj! landolás visszhangja nem árulkodó, hisz’ tiszavirág-élethossznak töredéke, s t’án egy szakavatott zenészfülű sem tudna abból leszűrni bármit, főleg nem a világrengető kérdést: tört vagy sem? nadehát hogyan landolt? lapjára: magas valószínűséggel remélhetjük, hogy minden folyik tovább…
-
mitől vagyok felnőtt?
nem azért, mert elmúltam tizennyolc. sem azért, mert kiköltöztem a mamahotelből. sem azért, mert dolgozom. vállalom a felelősséget magamért; tetteimért, viselkedésemért, döntéseimért; nem dugom homokba a fejem. tisztában vagyok vele, hogy az akciót reakció követi, az okot okozat, hogy mindennek megvan a pro és contrája, hogy nem minden fekete és fehér tisztán. jajjmégezis. nem hisztizek,…
-
routine
rendszer ad kapaszkodót a teljes bizonytalanságban és kiszámíthatatlanságban, túlzása rigolyássá tesz és korlátolttá; kényszerekbe taszít, csak addig tereljen míg hasznodra válik és nem fordítva. apró változtatások idővel teljes hátraarcban összegződhetnek, mégha közben észre sem veszed a parányi irányváltásokat, de itt és most elmondhatod, hogy egy kicsit másképp csináltam, mert minden változik és ez állandó, nekem…
-
niente
padon ülve nézed az elsuhanó vonatokat. ez már valami. fekszel a Nap alatt és nézed a felhőket. ez már valami. csukott szemmel ülsz az erdőben és hallgatod neszeit. ez már valami. állsz egy terebélyes fatörzs előtt és nézed a mintázatát. ez már valami. fekszel egy szobában és bámulod a mennyezetet síri csendben. ez már valami.…
-
kígyó kergeti farkát
a biztonságot technológiába és kényelembe csomagolták, fokozása kollektív restséget indukál, mely elbutulásba csap át, s így kiszolgáltatottságot szül, míg az félelmet gerjeszt, így a biztonsággal felvértezve bármit el lehet adni, és mindennek legalább biztonságosnak kell lennie, hogy eladható legyen.
-
WA: Magukrahagyottak
“A valóság birodalma a szellem, a szellem ellentéte az anyag, és ezáltal az anyag ellentéte a valóságnak, tehát nem isteni, hanem emberi fogalom. Semmi sem halhatatlan, ami anyag, mivel az anyag időhöz kötött, mulandó tünemény, mely néha szép lehet ugyan és kedves, de nem egyéb, mint téves illúzió.”
-
dribli
első, mindent eldöntő és elsöprő szakítás. felismerés, hogy nem ez kell, nem így kell, nem így jó, nem ez minden, ez nem adhat mindent, és bár valaha része voltál és részeiből lettél, nem képezheti a szenzuális és szexuális jövőt, mert az természetellenes, visszaharapó kígyó a farkába. van más, aki átveszi részben szerepét, támaszát, vígaszt nyújt,…
-
szakkádok
pípí-pípí-pípí-pípí, és indul a cirkusz, ahh, csak még két perc és oké mehet, csak még kettő, még kettő, még kettő…ú már világosodik, menni kell, mit is kell vinnem, ja igen, ezt ide-azt oda-amazt nem-emezt igen. vajon válaszolt, megnézem, á, semmi. jajj, mikor jön a villamos, igen, hol van éppen, ahh, mennyi van most, ja, menni…
-
háttér
rendre becsapom magam. erre van szükségem (szükségem van erre?), ez kell nekem (kell ez nekem?), jobb lesz ez (lesz ez jobb?), meg tudom csinálni (meg kell csinálni?). érzékelem, felfogom, értelmezem a helyzetet, testes érzet formájában megszületik egy igen valóságos kép verbális- és testkommunikáció, valamint intuíció révén, melyre árnyalatonként egyre szürkébb, vastag ködfelhő ráül; alakja önbecsapást…
Aroff 