Címke: random
-
hát!
köszönöm, hogy vagy. hogy vagy? nem tudom, ez mindig is nehéz kérdés volt számomra, körmönfont cirádás válaszokkal pedig nem untatnálak. foglalmam sincs, mi a fasz van, halvány sejtem, mi a fasz volt, dehát édes vagy, az már volt. hogy mi lesz, akkor sincs sejtésem, csak elveszett-elbaszott-elálmodott vágyaim, melyek oly’ rojtosra lettek álmodva, hogy mégis ki…
-
vauvau
korunk könnyített emberi utódhelyettesítője, melyhez a konfliktusok, kompromisszumok, és esszenciális önreflexiók ellenkező nemű egyeddel egy kapcsolat felépítéséhez szükségtelenné válnak. sokan lettünk azonos területen, így kisebb helyeken élve elterjedtek a méretben kisebb egyedek, esetükben az ősi házőrző-szerep csökevényesedett. közös verbális kommunikációs csatorna jelen ismereteink szerint nem felépíthető (nem felesel vissza), non-verbálisról minden gazda beszámol: értik egymást.…
-
számolj el tízig
egy: megérett a meggy kiömlött a magma, és hetes erősségű földrengéssel megváltozott valami. tombolnak a hormonok sivatagi homokviharként, vérrel és tűzzel telnek az ágyékok, testnedvek elegye kevereg émelyítően az éterben, bibéről bibére száll a méhecske; dugna mindent, min lyuk van vagy azt lehet rá hajtani. küldi le egymás után a töményeket, mert az a dzsukel…
-
schrödinger telefonja
upsz, majd zsupsz, és közelebb került a sárgolyó középpontjához. de kérem, nekem van védőfóliám és tokom, nem lehet baj! landolás visszhangja nem árulkodó, hisz’ tiszavirág-élethossznak töredéke, s t’án egy szakavatott zenészfülű sem tudna abból leszűrni bármit, főleg nem a világrengető kérdést: tört vagy sem? nadehát hogyan landolt? lapjára: magas valószínűséggel remélhetjük, hogy minden folyik tovább…
-
routine
rendszer ad kapaszkodót a teljes bizonytalanságban és kiszámíthatatlanságban, túlzása rigolyássá tesz és korlátolttá; kényszerekbe taszít, csak addig tereljen míg hasznodra válik és nem fordítva. apró változtatások idővel teljes hátraarcban összegződhetnek, mégha közben észre sem veszed a parányi irányváltásokat, de itt és most elmondhatod, hogy egy kicsit másképp csináltam, mert minden változik és ez állandó, nekem…
-
niente
padon ülve nézed az elsuhanó vonatokat. ez már valami. fekszel a Nap alatt és nézed a felhőket. ez már valami. csukott szemmel ülsz az erdőben és hallgatod neszeit. ez már valami. állsz egy terebélyes fatörzs előtt és nézed a mintázatát. ez már valami. fekszel egy szobában és bámulod a mennyezetet síri csendben. ez már valami.…
-
kígyó kergeti farkát
a biztonságot technológiába és kényelembe csomagolták, fokozása kollektív restséget indukál, mely elbutulásba csap át, s így kiszolgáltatottságot szül, míg az félelmet gerjeszt, így a biztonsággal felvértezve bármit el lehet adni, és mindennek legalább biztonságosnak kell lennie, hogy eladható legyen.
-
dribli
első, mindent eldöntő és elsöprő szakítás. felismerés, hogy nem ez kell, nem így kell, nem így jó, nem ez minden, ez nem adhat mindent, és bár valaha része voltál és részeiből lettél, nem képezheti a szenzuális és szexuális jövőt, mert az természetellenes, visszaharapó kígyó a farkába. van más, aki átveszi részben szerepét, támaszát, vígaszt nyújt,…
-
ez mi ez?
mint a teremtés csúcstermékének aposztrofált egyed, tudom, mi esik jól, mi nem esik jól – kevésbé szerencsés esetben akkor, amikor át- és megéltem egyszer. ínycsiklandó fagylalt csokiöntettel kétezer-ötszáz méteren egy hütte kiülő teraszán mínusz tizenötben nem kelt jóleső érzést jellemzően. egy behűtött sör tikkasztó nyári hőségben egy tópartján az árnyékban henyélve általában jól eső érzéssel…
-
szégyen
bocsánat, hogy oda tettem a kezem. bocsánat, hogy odatettem magam. bocsánat, hogy megnyaltam a pultot. bocsánat, hogy ragaszkodtam. bocsánat, hogy nem csináltam. bocsánat, hogy nem lettem első. bocsánat, hogy kíváncsi voltam. bocsánat, hogy érdekel valami. bocsánat, mert valami. bocsánat, hogy az ajtóban találkoztunk éppen. bocsánat, hogy találkoztunk. bocsánat, hogy úgy néztem rád. bocsánat, hogy rád…
Aroff 