Címke: velem
-
kettes csakra lockdown
illékony egyensúly borult meg az ösztönvilág által gerjesztett ordas hullámoktól. egy feszes bőrfelület, esztétikus arányok, szépen visszavert fényhullámok, ívek-kanyarulatok-domborulatok közelítőleg ideális térbeli eloszlása kirántotta alólam a racionalitás oly’ stabilnak hitt szőnyegét. hanyatt estem, és felfelé pillantva csak lábaközét vélem látni. s mindeközben tudatom toporzékolva tenyerel minden lehetséges vészcsengőn, hogy valamelyik jelzés átmenjen a felborult rendszeren:…
-
(egy) próba egy
hétköznap koraeste betérek egy forgalmas csomópont sarkában üzemelő pizzaszeletet árusító helyre. derült égből bevillan a sablonmondat egy nyelvtani röntgengép felvétele alatt, amíg várom sorom: Jó estét kívánok! Egy szelet Trüffelest kérek szépen, és itt fogyasztom. de mégis mi az ég egy adta világért fogalmazom bele verbálisan a módot, ahogyan mondom? miért nem mondom úgy, és…
-
napszemüveg
jártamban-keltemben rábukkantam egy antikváriumra, melyet a térképeken nem jegyeznek. hetekkel később időt szánva visszamentem, és aprólékosan végigböngésztem minden a felhalmozott tárgyakat. kifelé tartottam, amikor a szemem sarkából egy napszemüveg megfogott. három utcára jártam, hátraarccal visszamentem, ráböktem, ezt kérem. felpróbáltam, tökéletesen illeszkedett, nagyon kellemes kontrasztot adtak lencséi a világ fényeinek. néhány hónappal később elhagytam. az út…
-
hangüzenet
nem újkeletű a hangüzenetküldés: négy-öt évtizede jelent meg a hangposta-szolgáltatás, elsőként a nyugati telefontársaságok kínálatában, hozzá illeszkedve a hangrögzítővel felszerelt háztartási készülékek, minikazettára felvésve a hangrezgéseket lehetett visszahallgatni tetszőlegesen. okostelefonos üzenetküldő-szolgáltatások pár éve (?) implementálták e funkciót, mellyel tetszőleges (?) időtartamú hangüzenet küldhető. négy-öt mondatnál hosszabb válaszokat jellemzően kényelmetlen leírni, vagy a nagyon-nagyon gyors reakciót…
-
sérülés
legnagyobb fájdalmat a legkisebb, szinte láthatatlan sebek keltik. tapasztaltnak hiszem magam, és az amúgy kiszáradt (tehát rugalmasságát vesztett) bőrömre nem húzok kesztyűt, kijelentvén, majd figyelek. de a munka folyamataiban olyan egészen apró jelzéseket, mint egy papírív élének vágása, vagy egy más, hasonlóan vékony él elsuhanása érintve a bőröm nem kerül feldolgozásra. nem így az utóhatása:…
-
bizalom
a negyedk körre ülök be. már rutinosan csavarom a hajam köré a kisebb törölközőt, míg a nagyobbat derekam köré feszesen, takarásában megválva a fürdőruhától. ide csak textilben lehet belépni. hosszas sor és keskeny bejárat, utolsóként lépek be. az alsó padon van csak hely, leülök másfél méterre a bejárattól. kihúzott háttal ülök és lassan lélegzem csukott…
-
ciklikusság fraktál
az elején fejjel előre rohanok, ha kell, ha nem. falnak megyek, lepattanok róla, nekimegyek újra. friss vagyok, hajt az újdonság dinamizmusa, erőmteljében, világmegváltó vehemenciával, kérlelhetetlen elszántsággal. nincs érzékelhető ellenállás, és égetve hajt a pokol pragmatikus tüze belülről, hogy menni kell újra és újra. a bokáig érő folyadékban könnyű vágtázni, és nagyokat (látványosakat) lehet esni, de…
-
kedvesem 2
a társamban olyan felemre vágyom, akivel megoszthatom örömem, bánatom, mérgem, terheim, szükségleteim, vágyaim, igényeim, érzéseim folyamatos váltakozását: a pillanatnyi állapotom. teret hagyok magam mellett és körül, melybe bejöhet, de ha úgy kívánom vagy szeretné, kimegy. ha kíváncsi, eggyel beljebb lép. ha épp magával van feladata, egyet visszalép. hasonlóan fluktuál a tér és határaim: kerülj beljebb,…
-
~ ősz ~
korai szomor sötét,csak világító Nap,csípős hajnal-este,esőfelhők lőrésein át. enyhe naivitásban ért a több száz mázsaként rám szakadó elmúlás. szeptember végéig kitartott a hő, majd hirtelen hű! s ahogy összeroskad magába a fehér törpe, úgy zuhantam önmagam fekete lyukába befelé. kapálózva elértem egy zsenge zöldhajtást a meredélyen, most legalább nem zuhanok. hogy ez időleges: bizonyos. hogy…
-
halál
az elmúlt hónapokban különféle érdekes jelekben vissza-visszatér. életkortól abszolút független valójában, hisz’ bármikor (most!) bekövetkezhet. de még mindig írom. beszélgettem valakivel, és egy rövid, pár soros tömör prózai-lírai alkotásra elsőre a nekrológ formátuma ugrott be. sorra álmodom, vagy fizikai síkon találkozom szándékolatlanul olyan emberekkel, akiket régen láttam, és ébredéskor az a gondolat villan fel elsők…
Aroff 