akkor is játszom, ha éppen temérdek szabályt és kötelmet hordozó cselekvést végzek. erről hajlamos vagyok megfeledkezni, ha a teendők, vállalások, kötelességek terhe túlsúlyba kerül a folyamat közben. ha viszont a szándék tisztán ‘a játék’ maga marad mindvégig; benne lenni a folyamatban, történésben, létezésben önmagáért, és csak szemlélni a változásokat, azokhoz alkalmazkodni (alakítani, formálni), akkor a kötelmek is lazulnak, pillanatláncolatokig feloldódnak.

a közlekedésben sok szabályt, rendet az út felfestései, táblák, lámpák jelzései determinálnak, megszabnak. van egy adag, amit ezek jelzése nélkül tudnom, ismernem kell (jobbkéz-szabály). ismernem kell saját képességem: reakcióidőm, figyelmem. járművek adottságaival érdemes tisztában lennem: fizikai méretek, jellemzők. s mindezek felett egy óriási társasjáték egy hatalmas játéktérben, melynek egy szereplője vagyok. ha valahol, valami, valaki hibázik vagy hiányzik, konfliktus, összeakadás, akadályozás, veszélyhelyzet, baleset, sérülés, halál.

a kevésbé egyetemlegesen körülhatárolt vagy rugalmas keretek között a játék lehet izgalmasabb vagy szorongatóbb: kihívás vagy probléma? lehetőség vagy kötelesség? felelősség vagy felelőtlenség? szabadság vagy rabság? aspektusok, amelyek változatosan törekednek körülírni a hozzáállást, szembenézési belső mechanizmust.

a kimondatlan, talán leírt, de leginkább nem felülbírált, hanem “örökölt”, görgetett játékszabályok egy mételyező csoportja a szokásra alapuló rendezőelvek. letagadva a változást: valamit, valahol, valakik, valamikor rögzítettek, mi pedig visszük tovább olykor birkaként követve, esetleges felülbírálás, aktualizálás hiányában.

kimondatlan, ismertnek vélelmezett etikai, erkölcsi játékszabályok vannak érvényben az emberi kapcsolatokban. manapság észlelt változás a tegezés egyetemleges terjedése nemtől, kortól, társadalmi hovatartozástól függetlenül. lehetséges tiszteletet kifejezni, tiszteletteljesen kommunikálni, határokat tartani magázódás körmönfont kifejezésmódja nélkül?

hol, hogyan, mikor érnek össze a szavak és tettek, cselekedetek? fontos – szükséges – mindig koherencia legyen szavaim és tetteim közt? érdemes-e minden gondolatot szó kövessen, minden szót tett kövessen? észlelem-e a játék terét? ha játékszabályt alakítani kívánom, azt magamért, másokért, vagy a rend érdekében teszem? vagy csak a játékért magáért? alkalmazkodom vagy alakítom, mindkettő? betartom az összes játékszabályt? betartható mind? betartom, követem azon játékszabályokat, amelyek számomra kellemetlenek, előnytelenek, kényelmetlenek? belemegyek más – választható – játékába? feszegetem a határokat? mozgatom sajátomat, hatok a másikra? a társadalmi konvenciók kötelező játékaiban hogyan veszek részt?