-
mátrix
benne vagyok a mókuskerékben. hallottam, láttam olyant, aki kiugrott az őrült forgásból. árgus szeme figyelik minden léptem, energia- és erőforrás vagyok, termelem & fogyasztom a javakat; így működik ez a nagy színház, amit felépítettek olyanok, akik szerint ez jó. számok bűvöletében élek, egyszer csökken, máskor nő; egyszer ez jó, máskor az. a pirosat kapom be.…
-
random arc 5
közeli bevásárlóközpont alagsorában található élelmiszerlánc közepes méretű üzletének önkiszolgáló kasszasoránál felügyelő szerepét betöltő női alkalmazott önelégült válasza arra, hogy a biztonsági őr összegyűjtötte a pénztáraknál hagyott kosarakat és ezt boldogan-büszkén tudatta: ez a dolgod, rabszolgám!
-
akut elégedetlenség
tünetei heveny, rendszeres fülcimparángás. általános, alacsony intenzitású viszketegség. izgágaság, nyughatatlanság. csökevényes gondolkodás, közepesen fejlett beszédkészség, kiegészülve az ami a szívén, az a száján karakterisztikával. ezeken túl gyakorlatilag bármilyen testi tünet előfordulhat. kezelése régi gyógymódok közt említik az örülj, hogy lyuk van a seggeden típusú besugárzást, modern korunk szofisztikáltsága azonban eme kór gyógyítását is utolérte, így…
-
random arc 4
[ötvenes ürge felszállt a villamosra két, rogyásig pakolt óriás zacskóval, közepesen rendezett fizimiskával, ajtó bezárult] ha jön az ellenőr, azt kell mondani neki, hogy a soha viszont nem látásra! nem kell bocsánatot kérni, csak megmondani, hogy a soha viszont nem látásra! [negyedperc szünet] Londonban van három millió pakisztáni. ezek muszlim indiaiak, őket hívjuk pakisztáninak. mennek…
-
melankólia
„Van az életben valami megrendítően szomorú, s az, akinek erre szemében könny gyűlik, nem tudja, ez a szomorúság milyen megváltozhatatlan. Szeretne szenvedni, szeretné, ha mindez mélyen belevágna és fájna, szeretné, ha legalább belebetegedne, és milyen jó lenne belehalni. De annyira szomorú, hogy már nem is szenved, nem fáj semmi, nem beteg, nem sóhajt, nem türelmetlen,…
-
giliszta
kiadós esővel terhelt koraőszi vasárnap este, az úttest középvonalával párhuzamosan a bal nyomvályúban félig vízben próbál előre haladni. pár perc múlva itt a busz, az utolsó életpercei. megfogtam, de annyira kis keresztmetszete és sikamlós gyűrűi voltak, hogy kicsúszott háromszor is az ujjaim közül. érthető okokból pánikolt is a próbálkozások alkalmával. megtámadtak! bedobom az erdőbe, ahol…
-
névcunami
új közösségbe lépve találkozom azzal, hogy memória ide vagy oda, a nevekkel nehezen vergődök zöld ágra. tucatnyi új arc és információ, esetenként egyenruha – na, őt hogy’ hívják? az első közös eseményig (remélhetőleg: élményig) csak egy magolás lenne a nevezéktan, nehezítő körülményként idézhető a temérdek egyforma keresztnév. ilyenkor jut eszembe, hogy mire is lett egykoron…
-
random arc 3
[buszon az első ajtónál a sofőrrel trécsel három megálló hosszát, majd megállás alkalmával leszáll, de a visszafordul] ha a szelet uralod, akkor már valaki vagy!
-
beszélni vagy csinálni
esetleg és kapcsolat a címben? vagy inkább majd? vagy de…? egy szónak is száz a vége, el kell kezdeni! (egy szónak hogy’ lehet száz vége? vagy t’án hablatyolni kezd egyetlen szó kimondása helyett?) álmodozom, merengek, mégis hogyan lehetne másképp, mit tehetnék az ügy érdekében, hogyan tegyem azt; használjak eszközt? milyen eszközt? hogyan kell használnom? egyedül…
-
virtus +1
három a magyar igazság és egy a ráadás, mert ugye semmi sem sikerülhet elsőre, hát még harmadikra, dehát szar lett, elbaszódott, kész ennyi. én megtettem mindent, viszont a többiek…hát, ilyen emberekkel mit vár az ember, nincs mit tenni, ez van, hárítok és magyarázkodom, felelősséget még véletlenül sem vállalok semmiért, minden mindenkoron külső erők, behatások, vagy…
-
Feliratkozás
Feliratkozva
Already have a WordPress.com account? Log in now.
Aroff 