Kategória: szövegelés
-
melankólia
„Van az életben valami megrendítően szomorú, s az, akinek erre szemében könny gyűlik, nem tudja, ez a szomorúság milyen megváltozhatatlan. Szeretne szenvedni, szeretné, ha mindez mélyen belevágna és fájna, szeretné, ha legalább belebetegedne, és milyen jó lenne belehalni. De annyira szomorú, hogy már nem is szenved, nem fáj semmi, nem beteg, nem sóhajt, nem türelmetlen,…
-
giliszta
kiadós esővel terhelt koraőszi vasárnap este, az úttest középvonalával párhuzamosan a bal nyomvályúban félig vízben próbál előre haladni. pár perc múlva itt a busz, az utolsó életpercei. megfogtam, de annyira kis keresztmetszete és sikamlós gyűrűi voltak, hogy kicsúszott háromszor is az ujjaim közül. érthető okokból pánikolt is a próbálkozások alkalmával. megtámadtak! bedobom az erdőbe, ahol…
-
névcunami
új közösségbe lépve találkozom azzal, hogy memória ide vagy oda, a nevekkel nehezen vergődök zöld ágra. tucatnyi új arc és információ, esetenként egyenruha – na, őt hogy’ hívják? az első közös eseményig (remélhetőleg: élményig) csak egy magolás lenne a nevezéktan, nehezítő körülményként idézhető a temérdek egyforma keresztnév. ilyenkor jut eszembe, hogy mire is lett egykoron…
-
random arc 3
[buszon az első ajtónál a sofőrrel trécsel három megálló hosszát, majd megállás alkalmával leszáll, de a visszafordul] ha a szelet uralod, akkor már valaki vagy!
-
beszélni vagy csinálni
esetleg és kapcsolat a címben? vagy inkább majd? vagy de…? egy szónak is száz a vége, el kell kezdeni! (egy szónak hogy’ lehet száz vége? vagy t’án hablatyolni kezd egyetlen szó kimondása helyett?) álmodozom, merengek, mégis hogyan lehetne másképp, mit tehetnék az ügy érdekében, hogyan tegyem azt; használjak eszközt? milyen eszközt? hogyan kell használnom? egyedül…
-
virtus +1
három a magyar igazság és egy a ráadás, mert ugye semmi sem sikerülhet elsőre, hát még harmadikra, dehát szar lett, elbaszódott, kész ennyi. én megtettem mindent, viszont a többiek…hát, ilyen emberekkel mit vár az ember, nincs mit tenni, ez van, hárítok és magyarázkodom, felelősséget még véletlenül sem vállalok semmiért, minden mindenkoron külső erők, behatások, vagy…
-
virtus 3
ez nekem jár, mert hát ki más lenne a világközepe, mint én; megérdemlem a szép bánásmódot, akkor is ha én geci voltam veled, kijár nekem még egy bármilyen fogyasztói termék, amit éppen megkívánok, és amikor akarom; mert mi az, hogy a németnek lehet, és van is, nekem meg nem jut vagy nincs is…legyen minden is,…
-
globalizmus
a magyar fővárosban, ukrán rendszámos német luxusautóból kiszáll egy afroamerikai, megnézi a kínai összeszerelésű, amerikai tervezésű telefonjára Franciaországból érkezett üzenetet, majd beül inni egy olasz kávét, amíg megérkezik portugál barátja.
-
mentális szennyezettség
délelőtt tizenegyet karistolta alulról az idő. a pénztárban hosszú sor kígyózik. a 13-as ablakhoz mehetek. jó napot kívánok, egy vasúti bérletet szeretnék váltani Töpörödöttpuszta-alsó és Déli közé, ÁFÁ-s számlával, erre a cégnévre, címre, adószámra. [elhelyezem az előre megírt lapocskát az információkkal a csúszófiókban] mármint havi bérletet? igen, havi bérlet. igazolvány? melyik, személyi? váltott már bérletet,…
-
random arc 2
reggel hétkor villamosra várok a fáradt nyár végi napsütésben, az aluljáróból egy cekkeres, töpörödött, mélykék, eu csillagos baseball sapkás öreg jön fel, s tart felém. tessék mondani, mikor lesz tavasz? úúú, hol van az még, bár holnap lenne! rázendített. a kezdetben hét percnyire datált villamos pillanatok alatt ott termett, az öreg pedig beavatott Tompa Mihály…
Aroff 