villamos elégia

ó, minő olcsó baszk ipari gurulóhűtőkamrám,
hát bedöcögtél a megállóba!
s ajtajaid megfontolva, szép lassan
széjjeltárulnak előttem.
egybefüggő tömeg csüng a búzakalász-szemen,
melyet ipari formatervezői díj illethetne,
de első utazása óta tagadja, hogy illetné.
hisz’ a szálcsiszolt, hideg fém oly’ vonzó,
hogy mindenki rögvest belecsimpaszkodik!
közel maradván az ajtókhoz,
mert abból ugye csak pár jutott
a nyújtott sárga kígyóra. majd kihányja!
gyomrában székelőket két helyre ülteti:
van a vékonykák székecskéje,
s elhintve a teltkarcsú trónusok.
csenget picit, kisvártatva ránt,
döcög, visít, ropog, nyöszörög,
s közben törtetve tör előre,
mint malac a jégen.


Hozzászólás