Aroff

~surréalisme

az évtized végére már majd’ mindenki átült a legmagasabb szintű önvezető autókba. persze voltak, vannak (és lesznek) az egyenlőbbek, nekik már nem volt szükségük fizikai helyváltoztatásra: testüket hátrahagyva betöltették magukat a rendszerbe. még csak néhány éves az egész hacacáré, de a dinamikus fejlődését mi sem mutatja jobban, hogy már az utódnemzést is lehet a virtuális térben csinálni, érintésmentesen. innováció szempontjából mégis a valós fizikai térből a megfoghatatlan virtualitásba átlépés jelentette az igazi áttörést. emberek önkéntesen – otthonukban, illetve a pilot projektekben egy arra kijelölt rendszerépületben – egy kvázi-inkubátorba befekszenek. infúzió (tápanyagok, egyéb serkentők bejuttatása), levegő állapotjelzőinek pontos szabályozhatósága, izmok stimulálása, haj- és körömnövekedés visszafojtása. mind tudjuk, hogy földi testünk egy nagyon marginális sávban működik ideálisan és tart a legtovább romlandóságában, és további felfedezések sora indikálta a tepsit, melyben minden vegetatív funkciót ideálisan tartanak. jelenleg mintegy százötven évre becsülik az átlagos eltarthatóságát a fizikai testeknek a módszerrel.

az innováció pedig nem más, mint az örök élet! pár évtizede még önfeledten nevettünk a reklámokban elhangzott panelre: az örök élet elixírje! az illető emberek sokaságának feltöltésével az ott elért eredménnyeikkel, jó pontjaikkal kitolhatják életük hosszát. persze, nem mindenki él a lehetőséggel, az exit gombot – legálisan csak minden adósság megfizetése utána – bárki megnyomhatja: mindenki a maga életének az ura. a fentebb már említett százötven éves eltarthatóság kitolásán továbbra is lázasan dolgoznak, persze, ez a virtualitásba született felhőgyerekeket nem érinti.

káros szenvedélyeket eleve nem implementálták. mivel a gazdasági mechanizmus is teljesen átalakult, így a jelentős bevételt termelő – úgy állami, mint piaci szinten – alkoholt, kávét, cukrot, dohányt elliminálták az emberek életéből. a múlt század hetvenes éveiben stigmatizált drogok aktáit újra elővették, és több évtized kutatásait, tanulmányait a rendszer kiértékelve javaslatot tett néhány bevezetésére a kedélyállapot javítása érdekében. az olyan, függőséget okozó dolgokat, mint a korábbi elektronikai eszközök egytől-egyig integrálták a feltöltött emberek tudatába. az egyre szaporodó lakosság ugyanis egyre kevésbé volt agilis bármire is, s mint az köztudott, nincs veszélyesebb az unatkozó embernél, ezért egyrészt folyamatosan figyelemmel kíséri a rendszer az egyedek állapotát, hangulatát, viselkedését, cselekedeit.

a bűnözés ezáltal közel nullára csökkent. nem egyből, de néhány hét leforgása alatt, miután a bűnelkövetők szembesültek a ténnyel, hogy amit ők látnak, azt más is pontosan úgy láthatja. s mivel közismert, hogy a pulzus-vérnyomás megnövekszik ilyen cselekmények közben, a rendszer azonnal magasabb prioritással figyeli az ilyen személyeket. voltak kísérletek a kijátszására – hátha sikerül floodolni (leterhelni) annyira, hogy összeomlik – de azonnal bővítette saját képességeit, és ellenállóbbá vált a támadástól.

megszületett a dédunokám. körülbelül hatszázharminchét véleményformáló, kinézet-specifikáló, személyiségjegy (horoszkóp, aszcendens, egyéb boszorkányságok), szimpátiák kiválasztását követően még egy hétig gondolkodhatott a fiú unokám, hogy valóban kéri-e. vállalást nem kell tenni, hisz mint az már évtizedek óta bevett, bármit, bármikor, bárki visszamondhat; s aki ezért felelősségre vonja, száját akár hónapokra is beforraszthatják. az ilyeneket a munkahelyéről is jellemzően azonnal elbocsátják – hiszen nem tud kifogással élni szóban – tehát a lefele tartó spirál elindul.

kérte. a születés előtti utolsó másodpercben is felugrott a kérdés, hogy biztosan kéri-e: aha. így hát a Legfőbb Humánügyi Igazgatóság elrendelte a 387218/2048/HU ügyszámon kelt egyedigénylés gyártásba küldését. ez nem jelentett mást, minthogy egy összeállító segéd kiválasztotta a programban az ügyfél által kért paneleket, majd azoknak egy virtuális testet (gyűjtőhalmazt) adott. munkáját az összeállító revizor átnézte, ellenőrizte, jóváhagyta; s megküldte a részlegvezető-helyettes összeállító revizornak. a folyamat mintegy hétig így tovább, jelenleg is lázasan dolgoznak a bürokárcia-csökkentő program keretében: a cél, hogy három nap alatt minden adminisztrációt el lehessen végezni, és hogy az ügyfél mihamarabb megkaphassa utódját.

szívesen referálnék dédunokám nevére – mikor én születtem, még ez volt a módi – azonban a rengeteg kavarodás okán, melyeket egy házon, cégen, társaságon belüli azonos kereszt- (és gyakran vezeték-) nevek okoztak tarthatatlan volt, pár éve eltörölték a teljes intézményt. (apró kitekintő, az egyetemeken már évtizedekkel ezelőtt megjelent a személyek kóddal azonosítása.) manapság az utódnak kell – kortól függetlenül – a nevét megállapítania. sokáig bevett gyakorlat volt, hogy az első kiejtett szavát kell úgy venni, hogy bemutatkozott, azonban az antroponeurogenetikus-fajelmélet szerint ez hátrányos megkülönböztetést jelenthet bizonyos egyedekre nézve. így jelenleg az a bevett módi, hogy az illetőnek kell kiválasztania, amikor képes erre a műveletre. úgy, mint: a nevezék, mint megkülönböztetés jelentőségére, önismereti alaptézisekből vizsga; s ezután öt választott névvel kell egy bizottság előtt számot adnia, hogy melyiket miért gondolja találónak önön magára nézve. elbírálják, majd kiértesítik.

persze, hogyan szólítják mindaddig? hivatalokban az ügyiratszámon, egyéb társas kapcsolataiban pedig – hivatalosan – csak az alábbiak jöhetnek szóba: te; ön; személytárs. illegitim minden más, de az emberek továbbra is emberek, és előfordulnak renitensek…

387218/2048/HU nem volt különösebben szép. de erre gondolnom sem volt szabad, ugyanis jelenleg 30 másodperces türelmi limitem van minden felmerülő gondolatra, hogyha negatív képzettársítású, akkor azonnal továbblökjem. ha túlzottan belekapaszkodom, továbbfuttatom, netán verbálisan megnyilvánulok és az bárkiben bármilyen negatív benyomást kelthet, súlyosságtól függően akár több napnyi szájforraszt kaphatok. elfogadtam, hogy olyan, amilyen, félflamingófej esztétikus átmenetben egy emu alsó testébe.

ma már mindent lehet.