AI-ron behatás emberek felnőtt idea képes kérdem nyelv random srófa velem virtus zen zsibbasztó

↑ témák

utolsó

  • határok

    átléptél minden határt.
    túlmentél minden határon.  (╯° · °)╯︵ ┻━┻
    –> szabd meg a határaidat!

    innen indul a macska-egér játék. határok felállítása egyik megközelítésből esszenciális: kérek valamit a másiktól, amit most, úgy ahogy kérem, nem akar teljesíteni. ezt nem közli egyértelműen, helyette önmagát háttérbe helyezve/átlépve megteszi, amit kértem.

    • ha a határállítás már égető részéről – de felkérés témájában nincsen – talán némi bajusz alól kicsúszó pikírt megjegyzés színesíti az elvégzett tevékenységet – de elvégzi!
    • ha nincs, vagy nem kellően egzakt az önképe, akkor “csak” végrehajtja, talán bele sem merítkezve önmagába, feltéve a kérdést a nagy központi kijelzőjén piros betűkkel: akarom én ezt most? jó ez nekem most? tudok neki segíteni ebben? szeretnék neki segíteni ebben? ha ezt több alkalommal, visszatérően, huzamosabb ideig csinálom – és ő engedelmeskedik – akkor kihasználom? a balek, altruista, vagy szinonima aláhúzandó.

    I. axióma: a határ korlátoz.
    II. axióma: a határon belül komfortzóna van.

    1. rigid határaim vannak. korábban értek ingerek, melyek nem voltak kellemesek egy ponton túlhaladva, ezért legközelebb nem engedem meg. felállítottam őrtornyokat, bennük őrszemmekkel, és első gyanús jelre riasztást küldenek, mire visszavonulót fújok. I. gordiuszi csomópont: ezzel elhatárolom magam bizonyos lehetőségektől, tapasztalásoktól, megismerésektől, élményektől. a kockázatot minimalizálom, korábbi sémákból felépített falak mögé süppedve tespedek tovább.
    2. rugalmas határaim vannak. emlékszem rossz élményekre és dolgokra, melyek húzhatnának kínai nagyfalat körém, de ehelyett egy mobilis gumi falat tolok magam körül, melynek átmérőjét és magasságát kedvem, környezetem, pillanatnyi érzeteimhez tudom rögvest igazítani. II. gordiuszi csomópont: mi határol le a környezettől és a másik egyéntől, hogy ne használjanak ki, tegyenek kárt bennem? milyen alapvetésekkel, ökölszabályokkal létezem, ha ez minden pillanatban változik (-hat)?
    3. azt hiszem, hogy vannak határaim, de a valóságban megalkuvó vagyok. csak az adott pillanatban elérendő cél a lényeg (szeressen, elfogadjon, befogadjanak, ne rúgjanak ki, ne verjen meg, több pénzem legyen, stb), ennek érdekében bármilyen korábbi elhatározásom, elhatárolódásom lebontom és átölelem a lábát, majd lenyalom a szart a cipője talpáról. III. gordiuszi csomópont: ki vagyok én? hagyom, hogy kárt okozzanak bennem, megalázzanak, megszégyenítsenek, meggyalázzanak?
    4. szűk határaim vannak. messziről hangosan kiabálom, hogy ott állj meg és ne tovább! megközelíteni sem tudnak, csigaházamban élek csendes magányomban. nem zavar senki, olyannyira, hogy bár zavarna már valaki…élményektől, ingerektől, emberektől, helyzetektől, eseményektől, tapasztalásoktól határolom le magam. IV. gordiuszi csomópont: jó ez nekem? jól érzem így magam? folyamatos készenlét, hogy hol-mikor-ki akar határaimra (rám) törni.
    5. tág határaim vannak. egy embertársam az utcán nekem jön. rálépnek a lábamra és utána az arcomba vigyorog. kiveszi az aprót a zsebemből és továbbmegy. az előttem elhaladó vonatról arcon köp egy utas szándékosan. egy rögtönítélő bíróság halálra ítél eretnek tanítások terjesztéséért. V. gordiuszi csomópont: Jézusnak tág határai voltak? hogy volt, az biztos: kikergette a kufárokat a templomból – ez már nem fért bele.
  • minigyakorlat

    kinek/kiknek, és milyen hosszan néztél ma a szemébe?

    hallgattad, hallgattatok, vagy beszéltél?

    kinek nem néztél a szemébe?

  • é-k-v

    két kezem vétkezett,
    ellened kétkedett.
    kézbe veszem kételyed,
    keresem reményem.

  • légy felnőtt, 4. lecke

    már tudod, milyen megterhelő a hiszti, de a könnyek formájában távozó tehetetlenség kiengedésével cseppenként ürül a túltelített edény, melyben a meg nem nyert csaták alvadt vére szunnyad.

  • tíz deka parizer

    első iksz: anyag betöltése,
    második iksz: test diadalma,
    harmadik iksz: szellem uralma,
    negyedik iksz: lélek ébredése,
    ötödik iksz: szembesülés,
    hatodik iksz: egyesülés,
    hetedik iksz: összhang,
    nyolcadik iksz: bingó!

    kimaradsz egy körből.

  • arról, miért nem érdemes beleragadni

    rengeteg szenvedélyem van, volt. ideig-óráig, percekig-évekig éltem & égtem benne, figyelmet allokáltam rá, folyamatosan jobbá & jobbá váltam benne. szenvedés vagy szenvedély, csak egy betű a különbség, viszont másképp nincs hajtóerő, ami ránt, lök, mozdít. hogy előre vagy hátra, azt csak az idő képes megválaszolni, itt köszönnek vissza a percek és az évek.

    megragadtam sokszor, melyet hossza mentén hasított hajszál választ el a beleragadástól. egy idő után unalmassá válik, a növekedés üteme természetes mivoltából fakadóan csökken a megismerhető tudásmennyiség növekedtével (feltéve, hogy kvázi-véges az ismeretanyag), a helyzetek & díszletek ismétlődő mintázatot mutathatnak, a terjeszkedési lehetőségek perspektívái nem vonzók.

    évekig egy szerepben tengetni a napokat kétoldalú: jó, mert elhivatottságot, kitartást sugall indirekt. rossz, mert ennek hasznosulási körén kívül bármilyen élethelyzetben automatikusan – indirekt árukapcsolás analógiájával – ott pislákol másokban, vagy szóbahozva sztereotíp képek társulnak mellé, melyek általánosítással operálva hamisíthatják a valódi képet, és olyan készre szabott fiókba emelnek be tudtom nélkül láthatatlan erők, melybe nem passzolok. vagy idővel meggyőzőm (átverem?) magam, hogy jó ez, vagy kitolom, és legalább nyitva hagyom, és nézelődök érdeklődéssel minden irányba.

  • légy felnőtt, 3. lecke

    alkoholizálj, és hidratálj. száradsz folyamatosan anélkül is, legyél kedves testedhez.

  • é-kezet

    érvényem nem érdeked,
    élményed érdekel,
    értelmem nem érdemem,
    de életem értelme.

    értem érdeked,
    érzem élményed,
    értelmem éretlen,
    mindez csak éretted?

    észérvekkel létezem,
    ez lételemem, mely éltet.
    de mit ér értelem,
    mert érdektelen mindez.

    éltetem értelmem,
    de életem érzelem,
    melyet észlelned érdeked,
    mert e lét érvénye.

  • üm

    vannak nagyon kevesen, akik jobbak. az élet és lét rendje, hogy a tökéletesség: a tökéletlenség. bárcsak a lánytestvéred kapta volna a vékony testalkatot! az eszmék világa távoli, beteljesíthetetlen, beteljesületlen, és valahol torz. jó lenne olyan világban élni, ahol mindenki nagyon okos? utópiába torkollna. őket valamiért ilyenre szabta a természet, vagy csak a számosság okán ilyen is van.

    de hogy mennyire nem fennhéjas lenézés: a boldogság (pillanatainak) elérése okosan nehéz, mert annak kevés hozzátennivalója van. s hogy milyen unalmas olykor, hisz csekély előfordul okán ritkán szárnyalhat igazán szabadon, amiben több – vagy legalábbis más. relatív: boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.

  • random arc 21

    becsengetett, hozta cókmókjait, lehevederedett a kanapémra, és nagy, tágra nyílt szemmekkel arcon nyalt, és megszimatolt. nekiláttam reggeli összerakásának.

    tudod, miért tesszük a friss petrezselymet perforált műanyag zacskóba?

    csendben figyel, nem nyekken.

    én sem tudom. illetve, messzi vidéken termelik, napokba telik, mire kézbe veszem, és természetében ezt nem viseli e növény.

    fejét balra megdöntve figyel.

    ezt a salátát is zacskózzuk. hogy miért? valahol megtermelik – ahol a legolcsóbb – elviszik egy üzembe, ahol összeválogatják, majd zacskózzák, hogy napokon át utaztatva kinyithassam, és frissesség hatásával élvezettel fogyasszam. ez a növény ezt nem képes természetéből fakadóan elviselni tartósítás nélkül.

    pislogott közben.

    íme, egy szósz! ezt is zacskózzuk. hogy’ mondod: miért? folyékony tárolására kényelmes, eldobható, egyszerhasználatos vákuumcsomagolt fóliát használunk, hogy ne legyen szükséges saját edényzetet hordani mindig. nem kell előre gondolkodni, tervezni; csak bemegyek és megveszem és élvezettel fogyasztom, minden nehézség, megpróbáltatás, gondolkodás nélkül.

    issza szavaim, tekintetéből kirí, hogy már érti, hogy nem érti.

    nos, ezt a szőlőt dobozoljuk. ugyan van kétszáz kilométerre szőlővidék, finomabb terméssel. egyébként most éppen szezonja van, de tavasszal ugyanezt a fajtát megvehetem, mert olaszban mindig terem. nehogy hiányt szenvedjek, vagy kielégítetlen élvezeti vagy tárgybeli szükségletem maradjon.

    rám ugatott: éhes.