Címke: velem
-
| lezárás |
mondatközben vessző, a végén kampós-, vonalas-, vagy csak egy pont. legyen szempillantás, találkozó, nap, év, élet, kezdete van és vége. ősi, alapvető kielégülés a bevégződés, melyről ösztönös belső érzés – visszaigazolás – állítja ki az elismervényt. ez így értelmetlen – tehát racionális alapra helyezve az eseményeket reméljük, bízzuk, és éhezzük a befejezést mikro- és makroszinten…
-
grounding
Maslow-piramis felső, élmény & szórakozás érájából néhány óra elteltével jóval lentebbi lépcsőfokon találta magát kvázi-paralizálva és tette fel az egyértelmű kérdést: ez mégis mi a picsa? mit csináltam tegnap, hol jártam? meghúztam egy izmot vagy izomcsoportot? nem melegítettem terhelés előtt? túlterheltem? hideg érte? mindet nemleges válasz követte. melegítéssel fokozta, így az együltőhelyre kényszerített gondolkodás négykézláb…
-
bioszingularitás
menetel bele a napok rendre nagyobb részébe a technológia, beleszületnek generációk, életük alatt továbbfejlődik, normalitás lesz, hogy a következő utáni születését követően kap egy injekciót, benne mindennel: bankszámlával, társadalombiztosítással, vétkeivel, egészségügyi adataival, oktatási és képzettségi információkkal. egyik nagyanyámnak nem élte meg az okostelefont, másiknak vízválasztó volt: a nyomógombos igen, az érintőkijelzős nem. nagyapám nyolcvanévesen laptopot…
-
élőhalott
születése óta halott volt. erre már korai életszakaszában felfigyelt – érzett némi anomáliát a létezés abszurditásában – teljes bizonyosságot sosem tudott szerezni a vélt tényről, hisz’ halott volt. rendszeresen csipdeste magát a játékvasút törpefeszültségével, merészebb napokon nyalogatta a vágányokat. cseperedvén három bizsergette meg a hálózati feszültség, igaz, csak egy röpke pillanásig. egy vasárnapi ebéd készítése…
-
ipari társkeresés
regisztráltam két online társkereső oldalra. teljes profil kitöltése, magamról massza, hitelesítés, hat fotó, majd a “Kit keresel” rovatnál mindössze egy korintervallumot adtam meg. benyomások a futószalagszerű ~ről, körülbelül ötszáz átlapozott, és négyszáz átböngészett profilt követően: ismerek pozitív kimenetelt, de rettentően reménytelennek hat. gyöngyöt a sárban, tűt a szénakazalban.
-
imposztor-szindróma
mindennap a munkahelyemen: vakok között király a félszemű. ironikus ellenhatás…?
-
inger
rettenetes érzékelnem, hogy mennyire ~éhes vagyok. felvenni a ritmusát a bőségnek szelektálást igényel, amikor lecsökken – napra, hétre, hónapra – akkor csak bambulok magam elé, hogy most mégis mivan, az élet máshol van…? ~ültté válok könnyen, felesleges, semmiben gyökeredző, sehova nem tartó önostorozó kérdések csokra csapódik a koponyám jobb feléről a balra, mint mit rontottam…
-
személyes valóság
élethosszú folytatásos teleregény; nézem, részt veszek benne, formálom. összenézés? üdvözlés? kurjantás az utcán? leszólítás? kérdés? érintés? reagálás? hívás? beszélgetés? álláspont-nyilvánítás? részt akarok venni a te valóságodban; vegyél részt a valóságomban. csinos nő a buszon? részeg kéregető a boltban? szomszéd a házból? járókelő az utcán? barát a bárban? szép fénykép az oldalon? régi ismerős a távolból?…
-
hol vagy?
megébredtem. felkeltem. reggeliztem. éreztem, hogy valami más. intéztem a teendőket. kölcsönkért a szomszéd egy töltőt. hezitálás nélkül kerestem és adtam egyet. mentem a városba orvoshoz. bejárati ajtó kilincsét megérintve jutott eszembe, hogy maszkot kell hordani. robotpilótaként irányultam a kitett doboz felé és útközben nyomtam egy fertőtlenítő cseppet a tenyerembe. az orvos ismer, kimérten kedves volt…
-
nem ad
három nap hosszát egy eseményen voltam. magánemberként vettem részt, utazásom és szállásom három hónapja intéztem. a munkaadóm céldátum előtt három héttel kérdezte, hogy részt veszek-e és képviselem-e cégünket. kivásároltam a szabadságom és személyiségem azzal, hogy önköltségen vettem részt. ha hobbiból munka lesz, akkor a szabadidő el nem számolható meta-munkaidő lesz. a részt vevők legkülső hagymahéja…
Aroff 