ülök a repülőgépen felszállás előtt. meggyőződésem, hogy valami kellemes koktélt tolnak a légkondicionálón keresztül, hogy mindenki lenyugodjon és az ülepén maradjon. megpihentem csukott szemmel alvás határa előtt, ahol nincs semmi, és aztán ide minden be tud szüremleni, ami nem materiális.

fehér lapon, mintegy szöveggyűjteményben szedett négysoros versek jelentek meg. József Attila neve volt aláírva, erre bizton emlékszem, de amint megpróbáltam akarattal a betűket, szavakat, sorokat megnézni és megjegyezni, elillantak. utánanéztem a költő műveinek, a Medáliákra hasonlított, amit láttam, de nem pontosan az volt.