mit hozol ki belőlem? mit hozok ki belőled?
a találkozások indukálta egymásra hatások mindig törpengésbe ejtenek. a felek történetté formált tapasztalásai eltérhetnek a fenti két kérdést illetően. aztán felteszem azokat a kérdéseket, hogy bennem milyen motiváció váltotta ki azt a viselkedést, amit? önmagam maradtam-e a helyzet(ek)ben, vagy befolyásoltak? ha befolyásoltak, annak kimenetele kinek az érdekét szolgálta? mit jelent egyáltalán “önmagamnak maradni”, amikor minden változik? megvédtem magam, vagy kiszolgáltatottá váltam? ha utóbbi, a kezébe adott fegyverrel lelőtt vagy plüssállattá formálta és fejbekólintott vele? mire mutatott rá bennem a kapcsolódás? mit tanulhatok, gyakorolhatok?
~
az unokatestvérének érzem magam. kedves, megértő, mintha ismerné a családom közelről, számos díszletben megfordultunk vegyes szereplők közt (ismeretlenek, ismerősök). szívesen vagyok vele, akár napokat. amikor elengedjük egymást, végtelen megnyugvást érzek, hiánytól mentesen gondolok rá, tudom, fogunk találkozni.
~
az általános sulis haverjának érzem magam. önző, a beszélgetést, narratívát neki kell uralnia: rólam nem kérdez. hallgatom, de már unom. reaktív energiák áradnak minden testnyílásából, érzem, ahogy rothad a gyümölcs belül, s ő ennek okát kívül keresi, kutatja, kéri mástól. a közelében kevésbé vagyok képes nyugton maradni: mennék odébb, nem kérek belőle. vámpírként zabálja a figyelem könyöradományként elejtett morzsáit – ha kell, a földről felnyalva – hogy aztán két mondatot követően megint ugyanonnan folytassa: ahol a part szakad.
~
anyám helyett anyám, vagy pót-anyám. amiben úgy vélem, hiányt szenvedtem a biológiaitól, azt másfél évtized lepergése alatt vele felépítettem apránként. és erre vonatkozó terv nem volt, az történetté formált másfél évtizednyi közös megélés és tapasztalat-egyveleg ezt a következtetést formálta fejemben. nyaraltunk, ettünk-ittunk, főzött rám, párnára hajthattam fejem nála, utaztunk, kacagtunk, bosszantottuk egymást, bántottuk egymást, és aztán megbocsátottunk. vagyis, lehet, hogy mélyvonulatban sosem haragudtunk egymásra.
Hozzászólás