Aroff

megvan az a hang, ami után mehet erre is, és arra is a zene tovább? nem tudod eldönteni, hogy melankólikus vagy felvillanyozó irányba megy.

pont ebben vagyok most.

egyszer volt, hol nem volt… mindegy igazából, itt vagyok.

a szociális érzékenység sorába kétszer álltam be kezdéskor – nem telt sok időmbe, a “nárcizmus, önteltség” jelzetű pult előtt viszont kígyózott a tömeg.

egyes esetekben nagyon rövid idő alatt mélyen megkedvelek embereket, és utána szívemen viselem gondjaikat, osztozva örömükben, bánatukban, nehézségeikben. empátia mellett szimpátia is tobzódni kezd, mind jobban és jobban, és ezt maguk malmára fordítva használják. egyre kevesebbet és ritkábban tesznek bele a kettőnk képezte közösbe, hiszen már átlátják, hogy szegény pára, remélytelenül idealista és naiv, csináljak bármit is, úgyis habzsolhatom az energiáját. érzem, hogy többet szeretne, de minek adjak, ha így is van…? egy kis udvaroltatás, heves szárnycsapások keltette szél, pávatáncocska, visszaigazolás, megerősítés, bíztatás, segítség, meghallgatás & -értés, néhány retinába égő pillarebegtetés, édeskés hangtónussal. aktív párkapcsolat esetén nem keres és nem elérhető (esély csírája se verjen gyökeret a fejedben, kiscsíra), vagy pont, hogy csak akkor keres (épp foglalt vagyok, de ha nem, akkor…). itt már egyirányú érdek sejlik fel, barátságról nem lehet jószívvel beszélni.

nem tegnap, előző hét, múlt hónap, vagy tavaly óta, hanem évek óta ez egy trend.

kellemetlen kérdés? azonnali elüti a kétszázzal közelgő teniszlabdát, mindegy, merre, de el. találkozó? kiapadhatatlan kifogások garmadáját egy élet is kevés felsorolni, s hát a kreativitás ilyenkor villan ki igazán. alternatív időpont? dehogyis, próbálkozz csak, nekem ez kurva jól esik, folyamatosan visszaigazolod, hogy kellek még! nehéz időszakom van? bocsi, most nem érek rá, mert […] nehéz időszaka van? kajtat, keres, kutat, kíváncsi, érdeklődő, ír, hív, jön, nyomul, találkozzunk; elmondaná szíve baját-örömét.

így megy ez. hasztalan ágálnom ellene. tiszta barátság esetén ennek ez a rendje, de a kétpad közötti lebegtetésben tartáskor ez egy roppant ingatag játék. elvesztettem egyensúlyom, és a pofámon landoltam. nem egyszer, nem kétszer.

mikor mondhatom, hogy elég voltál; hiteled vesztetted; kihasználsz; hitegetsz; hiú reményt keltesz? érdeklődsz, de nem érdekellek. érdekelsz, de visszaélsz. töltekeznél, de nem töltenél; nem választanál; nem döntenél, mert akkor vállalnod kellene akár egy veszteséget. visszatetszően illegeted magad, miközben szavaid üres frázisok egy olyan térben, ahol tisztes, általad diktált távolságból magamutogatsz, akár egy sztriptízbárban.

most.

de te más vagy, mint a többi. te nem olyan vagy.

pontosan olyan vagy.

ebben a ligában nincs patyolattiszta játék, de ez már felettébb mocskos. s a probléma bizonyosan az én készülékemben van.