AI-ron behatás emberek felnőtt idea képes kérdem nyelv random srófa velem virtus zen zsibbasztó

↑ témák

utolsó ↓

  • 2091

    megszületett a dédunokám. körülbelül hatszázharminchét véleményformáló, kinézet-specifikáló, személyiségjegy (horoszkóp, aszcendens, egyéb boszorkányságok), szimpátiák kiválasztását követően még egy hétig gondolkodhatott a fiú unokám, hogy valóban kéri-e. vállalást nem kell tenni, hisz mint az már évtizedek óta bevett, bármit, bármikor, bárki visszamondhat; s aki ezért felelősségre vonja, száját akár hónapokra is beforraszthatják. az ilyeneket a munkahelyéről is jellemzően azonnal elbocsátják – hiszen nem tud kifogással élni szóban – tehát a lefele tartó spirál elindul.

    kérte. a születés előtti utolsó másodpercben is felugrott a kérdés, hogy biztosan kéri-e: aha. így hát a Legfőbb Humánügyi Igazgatóság elrendelte a 387218/2048/HU ügyszámon kelt egyedigénylés gyártásba küldését. ez nem jelentett mást, minthogy egy összeállító segéd kiválasztotta a programban az ügyfél által kért paneleket, majd azoknak egy virtuális testet (gyűjtőhalmazt) adott. munkáját az összeállító revizor átnézte, ellenőrizte, jóváhagyta; s megküldte a részlegvezető-helyettes összeállító revizornak. a folyamat mintegy hétig így tovább, jelenleg is lázasan dolgoznak a bürokárcia-csökkentő program keretében: a cél, hogy három nap alatt minden adminisztrációt el lehessen végezni, és hogy az ügyfél mihamarabb megkaphassa utódját.

    szívesen referálnék dédunokám nevére – mikor én születtem, még ez volt a módi – azonban a rengeteg kavarodás okán, melyeket egy házon, cégen, társaságon belüli azonos kereszt- (és gyakran vezeték-) nevek okoztak tarthatatlan volt, pár éve eltörölték a teljes intézményt. (apró kitekintő, az egyetemeken már évtizedekkel ezelőtt megjelent a személyek kóddal azonosítása.) manapság az utódnak kell – kortól függetlenül – a nevét megállapítania. sokáig bevett gyakorlat volt, hogy az első kiejtett szavát kell úgy venni, hogy bemutatkozott, azonban az antroponeurogenetikus-fajelmélet szerint ez hátrányos megkülönböztetést jelenthet bizonyos egyedekre nézve. így jelenleg az a bevett módi, hogy az illetőnek kell kiválasztania, amikor képes erre a műveletre. úgy, mint: a nevezék, mint megkülönböztetés jelentőségére, önismereti alaptézisekből vizsga; s ezután öt választott névvel kell egy bizottság előtt számot adnia, hogy melyiket miért gondolja találónak önön magára nézve. elbírálják, majd kiértesítik.

    persze, hogyan szólítják mindaddig? hivatalokban az ügyiratszámon, egyéb társas kapcsolataiban pedig – hivatalosan – csak az alábbiak jöhetnek szóba: te; ön; személytárs. illegitim minden más, de az emberek továbbra is emberek, és előfordulnak renitensek…

    387218/2048/HU nem volt különösebben szép. de erre gondolnom sem volt szabad, ugyanis jelenleg 30 másodperces türelmi limitem van minden felmerülő gondolatra, hogyha negatív képzettársítású, akkor azonnal továbblökjem. ha túlzottan belekapaszkodom, továbbfuttatom, netán verbálisan megnyilvánulok és az bárkiben bármilyen negatív benyomást kelthet, súlyosságtól függően akár több napnyi szájforraszt kaphatok. elfogadtam, hogy olyan, amilyen, félflamingófej esztétikus átmenetben egy emu alsó testébe.

    ma már mindent lehet.

  • random arc 8.2

    belépek egy dohányboltba, és a nyolcas is bent áll. szegletnyi helyiség, tíz utcával odébb az előző találkozóhelytől, még egy vevő van bent. ezúttal rendezettebb volt megjelenése, de minimum spicces volt. nézni, majd nevetni kezdett. mielőtt sorra kerültem:

    magának él egy családja külföldön is?

  • random arc 8

    külvárosi, kevésbé forgalmas csomópont, esti órák. állok az egyik átkelőhely sarkán, szemközt közeledik egy szedett-vetett, tántorgó, borgőzösen dalolászó-kurjongató, nálam egy fejjel alacsonyabb nő. átjön az úttesten, egyenesen felém. megáll előttem félméterre mozdulatlanul és a szemembe mered. farkasszemet nézünk hosszú másodpercekig, majd visszafogottan, amolyan nakivelemitszeretnél biccentek, s hozzáteszem:

    én itt jót állok magamért!

    mered tovább rám, majd:

    and for why?

    for nothing!

    ***

  • de én csak…

    összefújja a szél a szemetet,
    elveszek a szemedben!
    táncra perdülünk, forgunk-pörgünk,
    előre ugrunk, hátra tipegünk,
    eszünk-iszunk-beszélünk,
    pezsegve a mában élünk,
    egy hullámot lovagolunk,
    s nincs jele eltolódásnak.

    hónapok kacérkodása után
    felteszi kezeit a nő:
    hóóóóó!
    értékes és érdekes,
    kedves és odaadó,
    jóravaló és szeretnivaló vagy,

    de én csak a barátod vagyok!

    ***

    ahh, hogy nincs már egy igazi férfi sem manapság,
    mind csak azt akarja és utána elvész a ködben,
    egyet sem érdekli igazán, ki és mi vagyok én
    hogy’ lelje meg női szív s lélek biztonságát így?

    épp itt állok előtted szívem,
    rám is nézel, mégsem látsz.
    meghallgattalak, támaszod voltam,
    öleltelek, vígasztaltalak,
    nevettünk, sírtunk.

    nem a kezed kértem meg,
    s még csak utód árnyával sem terheltelek,
    jól éreztük magunkat,
    ettünk-ittunk-táncoltunk,
    nem ígértem se jót, se rosszat.

    de gyere babám, gond egy szál se,
    felteszlek arra az égig érő, roskadozó polcra,
    ahol a többi barátom is trónol és porosodik,
    van még ott hely számodra is!

    x

  • mi a barátság ma?

    heti egyszer egy link megosztása kiscicákról? havi egy érdeklődés? kéthavi látszatérdeklődés? kéthetente találkozó egy semleges helyen? négyhavonta egy videótelefon? személyesen bizalmaskodás, de távollétben hideg csend? hetek hideg csendjét követően ugyanonnan folytatni? rendszertelen időközönként egy üzenet? rendszeres találkozás és kölcsönös meghallgatás, türelem, em- és szimpátia? kiállításra, rendezvényre, eseményre, találkozóra elmenni? pillanatkép megosztása a napomról? napi bájcsevej felszínes témákról? világmegváltó beszélgetés a világ folyamatairól? képben lenni a másik dolgaival, napjaival, heteivel, hónapjaival, terveivel, gondjaival, örömeivel; életével?

    mind egyszerre? egyik sem?

  • oktatás

    nem értjük egymást.

    nem egy aktuáltémában a két fél, hanem általános mi mindannyian egymást. félreértjük, átverjük, hazudunk a másiknak; holott a békés együttélés bárminek az alapja.

    az alapképzés szükséges rossz lett: elavult, unalmas, hasztalan, elméleti tudáspaletta. tudás…? ismeretanyag-halmaz. temérdek alapadat – évszámok, állandók, nevek, helyszínek, csaták – s közben egyre jobban edukált leszek, mégis, a havi bevételem és kiadásom mérlegét nem tudom megvonni, a hitelfelvételek szerződései a rémálmomban jellenek meg, nem különb mód egy-egy hivatali kötelező ügyintézés. a kötelező alapok érintőlegesen, ha megjelennek, noha mostmár van egy szuperszámítógép internettel a zsebemben, amivel bármilyen évszámot, nevet, helyszínt, csatát néhány másodperc alatt megmutat, kifejt, ismertet, levezet.

    hogyan keressem, és hogyan találjam meg (opció: mi alapján) a leginkább releváns választ a felmerülő kérdésemre? alapvető pénzügytudatossági ismeretek.

    meg ilyenek.

    mi volt 1222-ben?

  • éva & mária

    céda – tyúkanyó. csábító – gondoskodó. hivalkodó – visszafogott. sekélyes – mély. látszólagos – tartalmas. pillanat – holnap. elenged – megtart. külső – belső.

  • tyúk – tojás

    amikor belekezdek egy új, addig nem próbált területbe – legyen szó nyelvtanulásról, hangszerelésről, táncról, mesterségről, szakmáról, tudásról, képesítésről – az első alkalmak kritikusak. érdekel-e? érdekeltté tudom-e tenni magam, hogy csináljam? érdekesség tudom-e tenni magamnak, hogy ne legyen kín?

    megugorva az első akadályt érkezik a következő: az elmélet önmagában sehol sem sok, gyakorlat teszi a mestert. közös elemük, hogy vannak lépcsőfokok, fázisok, melyeket meg lehet ugorni tanult, veleszületett, örökölt képességekkel és hozzáadott figyelemmel, tudással. fontos a visszajelzés, kicsit akár a ferdítésbe menve is pozitívumot hangsúlyozva.

    a gyakorlat elengedhetetlen része az elmélet, és fordítva. vannak viszont olyan elfoglaltságok – nyelv, tánc, hangszer – ahol sokkal kevésbé egyértelmű, hogy mikor ugrottam meg egy szintet. nyelv esetén le tudom-e küzdeni a félelmem, hogy nyelvtanul, kiejtésileg helytelenül, de megszólaljak? felvállalom-e, hogy félreértenek? kinevetnek? akár megszégyenítenek?

    de mikor szólaljak meg? hol szólaljak meg? olvasni tudok és értem, aránylag értem, amit beszélnek. de akkor hogy’ is rakom össze azt a mondatot, hogy…?

    mikor menjek el egy táncestre? már végig tudok táncolni egy ötperces számot a partnercseréig? nem fogok rálépni a lábára? mit fogok vezetni neki? képes vagyok a zenére ráhangolódni, úgy, hogy közben koreografálok és a táncpartner is érez minden rezdülést?

    de ha nem gyakorolok, nem fog menni.

  • kétlaki elégedetlenség

    van párom. bár egyedül lennék!

    nincs párom. bár lenne!

    dolgozom. bár szabadságon lennék!

    szabadságon vagyok. bár lenne elfoglaltságom!

    túl sokat ittam. bár ne tettem volna!

    rég ittam. úgy berúgnék!

    túlzabáltam magam. bár ne tettem volna!

    éhen halok. bár ehetnék!

    túlaludtam magam. bár felkeltem volna!

    alig aludtam. bár tudtam volna még!

    tele vagyok programmal. bár pihenhetnék!

    nem tudom, mit kezdjek magammal. bár tudnék programot!

    bár nő lennék!

    bár férfi lennék!

  • random arc 7

    huszoniksz srác deszkával, rendezett öltözékkel és megjelenéssel, napszemüvegben, őszi (sötét) késő délutánon a villamoson egy hordozható hangszóróból elektronikus-progresszív-hegedűvel feldobott zenét szór a népnek:

    az élet túl rövid. örüljetek, hogy éltek. az univerzum léptékeiben az életünk egy másodperc, semmi. az univerzumot nem isten teremtette, hanem evolúció során alakult ki.

    ja, itt leszállok.